A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem.” Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!” Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!” Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?” A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.
Jn 5,1-16
Elmélkedés
Jézus nem véletlenül tévedt a Beteszda-fürdő környékére, hanem szándékosan ment oda, hogy találkozzon a betegekkel. Az evangéliumokban több helyen találkozunk azzal, hogy Jézushoz viszik a betegeket, vagy ha járóképesek, akkor ők maguk mennek hozzá, és ő meggyógyítja őket. Olyan is előfordul, hogy Jézus megy el a beteg személy házába, az ilyen eseteket megelőzi egy erre vonatkozó kifejezett kérés.
A mai evangéliumi részben nem kéri senki Jézustól, hogy keressen fel egy beteget, mégis ő megy a betegek közé. A fürdőben egy olyan emberrel kezd el beszélgetni, aki harmincnyolc esztendeje beteg, talán ő van a legnyomorúságosabb helyzetben. Bizonyára az sem véletlen, hogy éppen őt veszi észre az Úr és neki segít. A fürdőben minden beteg a vízre figyel, annak megmozdulására vár. Nem kell itt természeti csodára gondolni, hanem csupán arra, hogy egy föld alatti forrásból időnként víz tör fel. A hiedelem szerint, aki először lép a megmozduló vízbe, az meggyógyul.
A béna ember is harmincnyolc évig figyelt a vízre, de most nem a vizet nézi, ezért egyedül ő veszi észre Jézust. A többiek továbbra is a vizet nézik, onnan remélik a gyógyulást. A béna pedig Jézus szavára meggyógyul.
Honnan, kitől várom a gyógyulást? Kitől várom a lelki megtisztulást, bűneim bocsánatát?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Irgalmas Istenünk! A bűnöktől való szabadulás és a lelki megtisztulás lehetőségét te mindenkinek felkínálod és örömmel bocsátasz meg nekünk. Küldötteid által figyelmeztetsz, ha letérünk az igaz élet útjáról. Az idők teljességében pedig elküldted Fiadat, aki önfeláldozásával, szenvedésével és halálával megszerezte számunkra a megváltást, a veled való kiengesztelődést. Az Úr mennybemenetele után kiárasztottad a Szentlelket a bűnök bocsánatára. Önmagunkat nem tudjuk felmenteni a bűn alól, hanem te törlöd el azokat. Add meg nekünk bűneink bocsánatát és a lelki megtisztulást!
Horváth István Sándor (Ph 88)
