Jézus az apostolok kiválasztása után tanítványaival együtt hazatért (Kafarnaumba, Péter házába). Ott azonnal nagy tömeg verődött össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, elindultak, hogy erőnek erejével magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy eszét vesztette.
Mk 3,20-21
Elmélkedés
A csodatételek és a Tizenkettő kiválasztása után Márk evangélista bemutatja a negatív reakciókat is. A nép körében elterjed a szóbeszéd, hogy Jézus „eszét vesztette.” Rokonaihoz is eljutnak a hírek, ezért elmennek, hogy magukkal vigyék. Jobb, ha nem járja tovább a falvakat és a városokat, ezért jobb volna elrejteni a nyilvánosság elől – gondolják. Az evangélista nem jegyzi le, hogy mi alapján terjedhetett el ez a szóbeszéd, s arra sem tér ki, hogy a rokonok miért adtak hitelt e vélekedésnek.
Maga a szóbeszéd elterjedése és a rokonok viselkedése azt mutatja, hogy az emberek nem értik Jézust. Tanítása hallatán és csodái láttán kérdések merülnek fel bennük, mert olyan dolgokat tesz, amit más emberek nem. Próbálják megfejteni Jézus erejének titkát, de csapdába ejti őket saját gondolkodásuk. A természetfeletti látásmód, a hit hiányzik belőlük. Könnyebb nekik elfogadni az eszement Jézusról szóló beszédet, mint hinni.
Az elmúlt napokban elmélkedtünk a Jézus által elhozott új világról és az általa alapított új közösségről. Ehhez ma hozzátesszük, hogy a mi Urunk új gondolkodást kíván követőitől, tőlünk. Túl kell lépnem az emberi gondolkodás határain és meg kell nyitnom értelmemet Isten titkai előtt. A titkok és isteni igazságok előtt, amelyeket nem feltétlenül értek, de hittel elfogadok.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét szeretnénk szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
Horváth István Sándor (Ph 88)
