Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József, igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.
Mt 1,18-24
Elmélkedés
Jézus születésének hírüladásakor Mária megtudta, hogy anya lesz, Isten őt választotta ki, hogy a Megváltó anyja legyen. A születendő gyermek apja nem az ő jegyese, József lesz és nem is más férfi. A Megváltó a mennyei Atya gyermeke és a Szentlélektől fogan meg anyja, Mária méhében. Ezt a titkot egyedül Mária tudja, s az evangéliumból úgy tűnik, nem is beszélt erről Józsefnek. Máté evangélista azt írja, hogy „kitűnt”, hogy Mária gyermeket vár. Arra utal ez a szóhasználat, hogy József nem jegyesének elmondásából tudja meg, hanem az idő múlásával észreveszi, hogy Mária gyermeket vár. József azonban csak a tényt látja, fogalma sincs arról ekkor még, ki lehet a gyermek apja. Figyelemreméltó, hogy ő sem beszél a dologról Máriával, nem kezdi el őt faggatni, s főként nem hűtlenséggel vádolni, hogy miként került áldott állapotba, bár nyilvánvalóan foglalkoztatta őt a kérdés.
Kérdésére egy álomban, Isten angyalától kap feleletet, így ismeri meg Mária anyaságának titkát. József elfogadta Isten tervét, azaz módosítja saját elképzeléseit a családalapítással kapcsolatban, engedelmesen megteszi mindazt, amit Isten kér tőle.
Téves ítéleteink hányszor vezetnek minket zsákutcába! Az elképzeléseinkhez való ragaszkodás miatt hányszor siklik félre életünk! Milyen jó volna, ha nem kételkednénk abban, hogy Isten eszközeivé válhatunk, hanem egyszerűen csak megtennénk azt, amit kér tőlünk.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk! Te azt akarod, hogy minden gyermek boldog felnőtté váljon. Add, hogy gyermekeink ne csak testben, hanem lélekben is növekedjenek, felnőtté váljanak! Add, hogy gyermekeink az ismeretek elsajátítása mellett hitükben is napról napra fejlődjenek! Ültesd el lelkükben Igéd magjait, adj nekik erőt, hogy életükben hűségesek legyenek hozzád, és majd egykor felnőttként ők is továbbadják gyermekeiknek a hit igazságait! Segítsd őket, hogy gyermekként és felnőttként országod építésében munkálkodjanak!
Horváth István Sándor (Ph 88)