Heródes Antipász király is értesült Jézus tetteiről, mert híre messze földön elterjedt. Azt gondolta, hogy Jézusnak azért van csodatevő ereje, mert Keresztelő János támadt fel benne a halálból. Voltak azonban, akik azt állították Jézusról, hogy ő Illés. Ismét mások azt hirdették, hogy próféta; olyan, mint egy a többi próféta közül. Ennek hallatára Heródes továbbra is azt gondolta magában: „Ő János, akinek fejét vétettem. Ő támadt fel a halálból.” Heródes volt ugyanis az, aki embereivel elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta. Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked”. Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is”. A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét”. Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését: „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának. Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.
Mk 6,14-29
Elmélkedés
A tanítványok missziós útra küldése és visszaérkezésük közé Márk evangélista beilleszti Keresztelő János halálának elbeszélését, ezt olvassuk a mai napon. Az evangélista, ha nem is teljesen, de legalább részben a küldöttek munkájának tulajdonítja, hogy Jézus híre elterjed, még pedig nem csak az egyszerű nép körében, hanem az uralkodóhoz is eljut. Heródes Antipász, aki a Jézus születésekor uralkodó Nagy Heródesnek a fia, csupán a nép ajkán volt király, valójában Galilea és Perea tartományok negyedesfejedelme volt, s később a rómaiak éppen amiatt száműzték, mert királyi címet szeretett volna magának. Mi terjedt Jézusról, mit tudott meg az uralkodó? Azt, hogy Jézusnak „csodatevő ereje” van. Ez alapján gondolta Heródes azt, hogy az általa lefejeztetett Keresztelő János támadt fel a halálból. Az evangélista Jézus személyével kapcsolatban még további két véleményt is ismertet. Az egyik szerint ő valójában Illés próféta, aki a korabeli zsidó felfogás szerint a messiási idők eljövetelekor eljön a világba. A másik vélemény szerint egy próféta jött el Jézusban, ami szintén a végső idők beköszöntét jelentheti. Megtisztelőek, elismerőek ezek az elképzelések, de Jézus igazi származását mégsem mondják ki. Ő ugyanis nem a messiási idők előhírnöke, hanem maga a Messiás. A három vélekedés közül Heródes az őt érintőt választja. A gyilkost lelkiismerete nem engedte szabadulni áldozatától.
Bűnbánat, a bűnbocsánatban kapott isteni irgalom nélkül mi sem szabadulhatunk bűneinktől.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható és teremtő Istenünk! Te az embert a saját képedre és hasonlatosságodra teremtetted. Szívünkbe adtad a vágyat, hogy téged keressünk és benned találjuk meg boldogságunkat. Fiad, Jézus azt kéri tőlünk, hogy hozzá váljunk hasonlóvá. Segíts minket, hogy arcunkon hordozzuk Jézus arcát! Segíts, hogy egészen odaadjuk, felajánljuk magunkat neked! Adj nekünk bölcsességet, hogy felfogjuk Jézus szavainak értelmét, komolyan vegyük azt és megadjunk neked mindent, ami téged illet!
Horváth István Sándor (Ph 88)