napi evangelium

Amikor János követei eltávoztak, Jézus beszélni kezdett a néphez Keresztelő Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Hogy széltől lengetett nádat lássatok? Vagy azért mentetek ki, hogy puha ruhába öltözött embert lássatok? Aki drága ruhában jár és kényelmesen él, királyi palotában lakik. Miért mentetek hát ki? Hogy prófétát lássatok? Igenis, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat. Róla mondja ugyanis az Írás: „Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse előtted az utat.”
Mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő.” Az egész nép, amely hallgatta őt, még a vámosok is, felismerték Isten akaratát, és megkeresztelkedtek János keresztségével. Csak a farizeusok és a törvénytudók nem keresztelkedtek meg nála, és ezzel meghiúsították magukban Isten szándékát.
Lk 7,24-30

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumban Keresztelő János tanítványai számára Jézus a saját cselekedeteire hivatkozik. Csodái, gyógyításai ugyanis a messiási idők egyértelmű jelei. A küldöttek távozása után Jézus a jelenlévő embereknek Keresztelő Jánosról kezd beszélni, amely kifejezetten dicsérő jellegű. A dicséret két okból jár Jánosnak. Egyrészt teljesítette azt a küldetést, amivel Isten megbízta, azaz beszédeivel és keresztelésével felkészítette a népet a Megváltó érkezésére. Másrészt azért, mert nem tért le az igazság útjáról, s annak kimondását akkor is vállalta, amikor tisztában volt azzal, hogy az uralkodónak egyáltalán nem fog tetszeni. János emiatt börtönbe került, majd pedig kivégezték. Jézus dicsérete a következő kijelentéssel éri el csúcsát: „Az asszonyok szülöttei között nincs nagyobb próféta, mint Keresztelő János.”

Jézus beszéde azonban nem ér itt véget, hanem tanítványainak, követőinek feladatot ad. Legyenek ők is olyanok, mint János, sőt, akár „nagyobbak” is. Ezt úgy érhetik el, ha ők is megteszik mindazt, amit Isten kér tőlük és ragaszkodnak az igazsághoz. Íme, így valósul meg a földön az Isten országa, s így juthat el az ember a mennybe.

Adventben az én számomra is ez a feladat: a bűnbánat, az alázat, az engedelmesség útját járom. Keresztelő János ezt az utat járta, s ezt mutatja nekem is.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te egykor bűnbánatot hirdettél a népnek és megtérést vártál az emberektől. Evangéliumod üzenete arra ösztönöz, hogy szembenézzek önmagammal, bűnös múltammal, életem hibáival. Segíts felismernem mindazt, amin változtatnom kell, s amin a te kegyelmeddel változtathatok. Adj szívembe igaz bűnbánatot! Add nekem a Szentlélekben való újjászületés kegyelmét! Mutasd meg nekem, milyen úton induljak, s mit vársz tőlem a jövőben! Köszönöm az adventi készület idejét. Adj erőt, hogy nap mint nap előre haladjak a lelki felkészülés útján és találkozhassak veled, az Isten Fiával.

Horváth István Sándor (Ph 88)