Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse? De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Lk 1,39-56
Elmélkedés
Életünk végső célja
A Máriáról szóló katolikus hitigazságok közül az ő mennybevételéről szólót ünnepeljük a mai napon, amely ünnepet a magyar hagyomány szerint Nagyboldogasszonynak nevezünk. Még a vallásukat gyakorlóknál is előfordul, hogy mennybevétel helyett mennybemenetelt emlegetnek Mária esetében. Ez a megfogalmazás pontatlan. Jézus Krisztus esetében mennybemenetelt mondunk, ezt ünnepeljük a húsvétot követő negyvenedik napon, mert ő a maga erejéből emelkedett a mennybe. Máriánál másról van szó, hiszen ő nem a maga erejéből juthatott a mennybe, hanem Isten vette fel őt a mennyországba. Jézus édesanyja tehát a földi életből a mindenható Isten közreműködésével juthatott a mennyországba.
Ezt a fogalmi megkülönböztetést használja XII. Piusz pápa az 1950. november 1-jén közzétett, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli rendelkezésében, amely Szűz Mária mennybevételének hittételét rögzíti. Ez a következőket tartalmazza: „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe.”
Szűz Mária tehát a mindenható Istennek köszönheti megdicsőülését, ezért beszélünk következetesen mennybevételről. A hittétel másik érdekessége, hogy nem kívánta eldönteni azt az évszázadok óta tartó vitás kérdést, hogy vajon Mária meghalt-e vagy halál nélkül, más módon jutott fel a mennybe. A hittétel ezért „a földi életpályája befejezése után” kifejezést használja, hiszen nem tudhatjuk biztosan, hogy miként fejeződött be Jézus édesanyjának földi élete. Erről ugyanis nem tudósítanak az evangéliumok. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy élete a mennyországban teljesedett be. Jézus anyja eljutott az üdvösségre, amelyet Isten minden embernek készített, és amely mindannyiunk végső célja. Ha követni szeretnénk Máriát a mennybe, akkor érdemes követnünk őt az életszentség útján.
Mit kell tennünk üdvösségünk érdekében? Szűz Mária élete választ ad e kérdésünkre. Ő egész életét Isten szolgálatába, a megváltás szolgálatába állította. „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” (Lk 1,38) – válaszolja a názáreti leány az angyalnak, amikor értesül arról, hogy ő lesz a Megváltó anyja. Isten akaratának tökéletes elfogadásáról, az Istennek való teljes önfelajánlásról tanúskodnak e szavak. Alázata és engedelmessége segítsen minket abban, hogy keressük Isten szándékát, elfogadjuk és teljesítsük azt a feladatot, amit Isten számunkra kijelöl. Máriával együtt adjunk hálát a mindenható Istennek, aki életet adott nekünk! Isten hivatást, feladatot, küldetést ad, hogy életünk ne legyen céltalan, hanem szeretetben éljünk. Mutatja az utat, miként juthatunk el a mennybe, és segítségével elháríthatjuk a gonosz kísértéseit, aki meg akar bennünket akadályozni az üdvösségre jutásban. Mária hálaadó éneke szerint boldognak hirdeti őt minden nemzedék (vö. Lk 1,48). Ő erősítse meg bennünk annak tudatát, hogy ha Istentől kapott hivatásunk útján járunk, akkor a földi életben is boldogok leszünk és az örök boldogságra is eljutunk.
Szűz Mária mennybevételének eseménye erősíti bennünk a feltámadás és az örök élet reményét. Őbenne megmutatkozik és az emberek közül elsőként mutatkozik meg az a dicsőség, amelyre Isten meghív minket. Törekedjünk arra, hogy eljussunk a mennyországba!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Édesanyád, Szűz Mária egész élete szolgálat volt, hiszen ő minden pillanatban Isten akaratát kereste és teljesítette. Nem földre szállt angyal ő, hanem ember, mint mi. Emberként született a világra és emberként élte életét. A mennyei megdicsőülésben azért részesült, mert a Megváltó anyjaként élt és Isten nem engedte, hogy testét romlás érje. A mennybe felvett Szűzanya életpéldája arra ösztönöz bennünket, hogy mi is a menny felé törekedjünk. Az ő megdicsőülését, mennybe jutását látva, bennünk, Isten gyermekeiben megerősödik a remény, hogy eljuthatunk az örök életre.
Horváth István Sándor (Ph 88)
