Egy alkalommal: Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: „Nézzétek, ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínűség.” Nátánáel megkérdezte: „Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: „Még mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: „Azért hiszel, mert azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni ennél.” Majd így folytatta: „Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett.”
Jn 1,47-51
Elmélkedés
Szent János evangéliumának ez a részlete nem a Nátánáellel való találkozás, hanem az angyalok említése miatt került a mai napra, amikor a három főangyalt, Szent Mihályt, Gábort és Rafaelt ünnepeljük. A katolikus tanítás szerint az angyalok szellemi lények, akik az emberhez hasonlóan értelemmel és szabad akarattal rendelkeznek, ugyanakkor nincs testük. A Szentírásban Isten szolgáiként, küldötteiként, hírvivőiként jelennek meg, akik mintegy kapcsolatot tartanak a menny és a föld, Isten és az emberek között.
Nátánáellel folytatott beszélgetése során Jézus a következőket mondta: „látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az Emberfia felett” (Jn 1,51). Szavai az ószövetség nagy alakjának, Jákobnak látomására, álmára utalnak, aki látta az angyalokat a föld és az ég között közlekedni (vö. Ter 28,12). Az újszövetség idején is jelentős szerepet kapnak az angyalok azáltal, hogy Isten üzenetét közvetítik az emberek felé. Gondoljunk csak például Gábor angyalra, aki meghozza a hírt Máriának, hogy a mindenható Isten őt választotta ki arra, hogy a Megváltó anyja legyen, mégis inkább Jézus Krisztus az, aki összekapcsolja a földet és a mennyet saját személyében. Őt követve eljuthatok az örök életre, ahol Isten örökkévaló imádása jelenti a teljes boldogságot.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! A halál tényével találkozva könnyen azt gondoljuk, hogy az életnek ezzel vége, s utána nem következik semmi. Hisszük, hogy Isten, aki életet ad minden embernek, képes arra, hogy új életet adjon a halál után. A mennyei Atya életet adott neked, amikor húsvétvasárnap feltámasztott, és új életet ad majd nekünk is, amikor feltámaszt minket az örök életre. Jézusom, hiszek feltámadásodban, s hiszem, hogy te vagy a halhatatlan Úr. Te vállaltad emberi sorsunkat, s életedet megosztottad velünk. Hozzád kötöm magam, hogy veled éljek, s részesüljek a feltámadásban. Segíts engem szüntelenül törekedni a mennyország, az örökkévalóság felé!
Horváth István Sándor (Ph 88)
