Jézus egyszer hajóba szállt, átkelt a Genezáreti-tavon, és az ő városába, Kafarnaumba érkezett. Ott egy bénát hoztak eléje hordágyon. Hitük láttára Jézus így szólt a bénához: „Bízzál fiam! Bocsánatot nyernek bűneid!” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Ez káromkodik.” Jézus belelátott gondolataikba, és szemükre vetette: „Miért gondoltok rosszat szívetekben? Mi könnyebb, ha azt mondom: Bocsánatot nyernek bűneid!, vagy ha azt mondom: Kelj föl, és járj!? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnök megbocsátására!” A bénához fordulva folytatta: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!” Az ember fölkelt és hazament. Ennek láttára félelem fogta el a tömeget, és dicsőíteni kezdték Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.
Mt 9,1-8
Elmélkedés
Számunkra, az evangéliumot olvasók számára Jézus olyan személyként jelenik meg, aki kimondott szavával rendkívüli dolgokra képes, olyan dolgokra, amelyekre más ember nem. Az Úr szava rendkívül hatékony, a probléma gyökerét érinti, az ember testi vagy lelki hiányának legmélyén fejti ki hatását és szünteti meg a bajt. Az ördögűzéseknél és a testi gyógyításoknál egyaránt megfigyelhető ez, miként erre a mai evangélium is példa.
A jelenet helyszíne Kafarnaum városa, ahol Jézus többször megfordult. Az érintett egy béna, járásképtelen személy, akit mások hoznak. A gyógyítás az úton, az út mellett történik. Az eseménynél nagy hangsúlyt kap a bűnök megbocsátása és Jézus erőteljes felszólítása: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!” Márk evangéliumában is megtalálható a történet, ugyanezekkel a jellegzetes elemekkel, kiegészítve azzal, hogy egy házban történik mindez, s még a tetőt is kibontják annak érdekében, hogy Jézus elé vihessék a beteget (vö. Mk 2,1-12).
Jézus nem csupán a testet szeretné meggyógyítani, hanem az emberek lelkét is. A lélek betegsége pedig a bűn. E kettőt, azaz a test és a lélek gyógyítását kapcsolja össze a béna esetében. A Jézusban és a bűnök bocsánatában hívő ember csodaként tapasztalhatja meg az isteni irgalmasságot. Új élet kezdetét jelenti, amikor vétkeinket eltörli Isten.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Irgalmas Jézus! Bűnbánó szívvel lépünk eléd. Levetjük magunkról a hiúság, a kevélység, az önelégültség, az önzés és a szeretetlenség ruháját. Kérünk, add ránk a lelki megtisztulás új ruháját! A szentgyónásban újra és újra megtapasztaljuk, hogy megbocsátasz nekünk. Bár mi méltatlannak tartjuk magunkat, te mégis méltónak találsz minket arra, hogy felemelj bűneinkből. Segíts minket, hogy mi irgalmas szívvel forduljunk embertársaink felé és mindig tudjunk tiszta szívből megbocsátani! Taníts minket nagylelkűségre!
Horváth István Sándor (Ph 88)
