Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Lk 2,33-35
Elmélkedés
A tegnapi ünnepen, a Szent Kereszt felmagasztalása napján figyelmünket Krisztus keresztjére, megváltásunk forrására és üdvösségünk eszközére irányítottuk.
Ma pedig a fájdalmas Szűzanyára gondolunk, a keresztre feszített Jézus édesanyjára, aki a Golgota hegyén végignézte fia szenvedését és halálát. Nem beletörődésből fakadó tehetetlen szemlélés volt ez Mária részéről, hiszen lelke mélyéig átérezte mindazt a gyötrelmet, fájdalmat, amit Jézus érzett. Mária egyesült a kereszten szenvedő fiával. Így teljesedett be az a jövendölés, amelyet Jézus templomi bemutatása alkalmával Simeon mondott neki: „a te lelkedet is tőr járja át.” Erről a jövendölésről olvasunk a mai evangéliumban.
A Jézus születéséhez kapcsolódó evangéliumi részek után, amelyek a Megváltó által hozott szabadulásról és békéről szólnak, fordulatot jelent Simeon jövendölésében a szenvedés és a fájdalom említése mind a gyermekre, mind édesanyjára vonatkozóan.
Valószínűleg Mária nem fogta fel ebben az órában Simeon szavainak jelentését és jelentőségét, de egészen biztos, hogy a kereszt mellett állva eszébe jutott, amit egykor az idős ember mondott neki a jeruzsálemi templomban.
Együttérzek-e a kereszten szenvedő Krisztussal? Együttérzés van-e bennem Mária iránt? Együttérzés ébred-e bennem embertársam iránt, akiben Krisztus szenved?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, áldd meg földünket, amelyre leszáll az éj sötétje, áldd meg a városokat és a falvakat! Küldd a hazatérő édesapa elé gyermekeit a mosoly angyalával arcukon! Simítsd el a házastársak nézeteltéréseit. Szerezz békét a testvérek között! Tedd derűssé ezt a néhány órát mindegyikük számára, hogy legalább, amikor együtt vannak, ne szidalmazzon téged senki, hanem szeressen! Imádkozom mindazokért, akik ma este nem imádkoznak hozzád. Szeretlek téged mindazokért, akik már nem szeretnek téged.
Horváth István Sándor (Ph 88)