Abban az időben, amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a (jeruzsálemi) templom, Jézus ezt mondta: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.” Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?” Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben s mondják: „Én vagyok!” És: „Elérkezett az idő!” Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!” Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen.”
Lk 21,5-11
Elmélkedés
A végső időkről beszél Jézus a mai evangéliumban. A zsidók nagy megdöbbenésére a jeruzsálemi templom megsemmisüléséről jövendöl. Jézus ezt mondja a templom várható sorsáról: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak” (Lk 21,6). Nem szabad elfelejtenünk, hogy Lukács evangélista bátran leírhatta e szavakat, hiszen evangéliumának megírása idején már túl vagyunk Jeruzsálem pusztulásán és a templom lerombolásán, amely 70-ben következett be, tehát az evangélista már megélte azt, hogy Jézus szavai beteljesedtek, valóra váltak. Minden zsidó ember büszke volt a jeruzsálemi templomra, mint Isten lakóhelyére. Ez volt az ő egyetlen templomuk, a többi településen zsinagógák szolgáltak az istentisztelet céljára. Templom csak egy van, amely Jeruzsálemben áll. Ez a vallási élet központja, az istentisztelet számára a legméltóbb hely. Elképzelhetetlen, hogy ez a templom elpusztuljon és ne létezzen többé.
Az evangélista a város pusztulására vonatkozó állításokat elkülöníti a végső időkről szóló tanítástól. A végső időkben hamis próféták fognak fellépni, akik megtévesztik az embereket. A keresztény közösség tagjának fel kell ismernie a hamis tanítókat, nem szabad kétségbe esnie a katasztrófák láttán, hanem ki kell tartania hitében, hűségesen ragaszkodnia kell a krisztusi tanításhoz és meg kell őriznie az Egyházzal való egységét.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk, te szabadnak teremtettél bennünket, hogy mindig a magasba vonzzon minket a vágy és állandóan felfelé, az ég, a mennyország felé törekedjünk. A gonosz lélek, a sátán, foglyul ejt bennünket, bezár bűneink ketrecébe. A bűnök annyira megnyomorítják életünket és olyannyira földhözragadttá tesznek minket, hogy már szinte el is felejtjük, hogy hol van a mi igazi otthonunk. Ekkor küldöd el nekünk a megváltó Jézust, aki kihoz bennünket bűneink ketrecéből, felemel minket, újra megmutatja számunkra a magasságot, a fényt, Isten gyermekeinek szabad életterét. Belőle merítünk erőt, hogy visszatérjünk eredeti életünkbe, amit te készítesz nekünk, és újra az ég, a mennyország legyen a mi otthonunk.
Horváth István Sándor (Ph 88)