napi evangelium

A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1-2.10.25-30

Elmélkedés

Az evangéliumokban többször találkozunk azzal, hogy a vallási vezetők, az írástudók és a farizeusok Jézus ellen fordulnak, vitába szállnak vele, megkérdőjelezik hatalmának eredetét. A szembenállásuk az idő múlásával fokozódik, lassan megérlelődik bennük az a gondolat, hogy Jézusnak vesznie kell. Tanításával és törvényértelmezésével meglátásuk szerint zavart okoz a nép körében, és persze saját hatalmukat és tekintélyüket is féltik, bár ezt érthető módon nem hangoztatják. Haragjuk és gyűlöletük egyre nagyobb, gyilkos szándékukról Jézusnak is, a népnek is tudomása van. János evangélista ennél a résznél az mondja, hogy a kenyérszaporítás után mondott beszéd, amely az élő kenyérről, az Úr testéről, mint az örök élet táplálékáról szólt, váltotta ki a gyilkos szándékot, de jól tudjuk, hogy nem csupán ez van a háttérben.

A mai evangélium szerint az ellene irányuló gyűlölet miatt Jézus titokban megy Jeruzsálembe, hogy részt vegyen a Sátoros-ünnepen. Nem félt, hiszen akkor nem is ment volna a városba, főként nem mutatkozott volna a templomban. Az ellene irányuló fenyegetés nem akadályozza meg őt abban, hogy küldetését teljesítse, továbbra is megjelenik a templomban és tanítja az embereket. Nyíltan beszél arról, hogy ő az Isten küldötte, s aki nem hisz ebben, az magát az Atyát utasítja el.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! A nagyböjt a bűnbánat ideje, amely a megváltás titkának, a te Fiad, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepére készít fel minket. A megtérés elmélyít minket a jó megismerésében és elmélyíti bennünk azt a tudatot, hogy bűnösök vagyunk, de ez nem jelenti vesztünket, hiszen te, a mi irgalmas Istenünk megbocsátasz nekünk. A bűntől te szabadítasz meg minket. Rálépünk a bűnbánat útjára és alázattal tesszük meg azon a hozzád vezető lépéseket. Észrevesszük, hogy a bűn sötétségén túl felragyog a kegyelem világossága, melyet Krisztus, a Megváltó ad nekünk. Segíts, hogy szívünkben őszinte bűnbánat ébredjen és tudjunk mindenkinek megbocsátani!

Horváth István Sándor (Ph 88)