Amikor Jézus egyszer Kafarnaumban járt, meglátott egy Lévi nevű vámost, aki a vámnál ült. Megszólította őt: „Kövess engem!” A vámos erre fölkelt, és mindenét otthagyva, követte Jézust. Lévi azután Jézus tiszteletére nagy lakomát rendezett házában. Jézussal együtt sok vámos és más ember telepedett az asztalhoz. A farizeusok és az írástudók méltatlankodva fordultak a tanítványokhoz: „Hogyan lehet az, hogy ti a vámosokkal meg a bűnösökkel együtt esztek és isztok?” Jézus felelt meg nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek!”
Lk 5,27-32
Elmélkedés
Az elmúlt napok böjtölésről szóló gondolataihoz új szempontot ad a mai evangélium. Jézus kijelenti: a bűnösöket jött hívni, hogy megtérjenek. A kijelentés előzménye Lévi (Máté) meghívása. Egy vámosról van szó, aki a közvélemény szerint bűnös volt, az idegen, elnyomó, római hatalom kiszolgálója. A vámszedők, az adóbehajtók köztudottan becsapták az embereket, hogy így nagyobb haszonra tegyenek szert. Jézus ezt a mindenki által megvetett, lenézett embert hívja meg, mégpedig nem azért, hogy jóváhagyja bűnös cselekedeteit, hanem hogy kiszólítsa őt bűnös életéből.
A nagyböjti időszakban Isten minket is kiszólít korábbi, bűnös életünkből. Felszólít, hogy kezdjünk új életet. Ez az időszak és maga a böjtölés is megtérésünket, lelki újjászületésünket szolgálja. Itt megértjük, hogy a böjt az egész ember, a test és a lélek sóvárgása Isten után, a bűnös ember vágyakozása a megváltó Isten felé. Böjtölésemmel elismerem bűnösségemet és kifejezem készségemet a megtérésre. Böjtölésemmel kifejezem, hogy Istentől várom a szabadítást, a megváltást, a felemelkedést, az újjászületést. Egész testemmel és lelkemmel kiáltok a mélységből, az erőtlenségből, a tehetetlenségből, a sebezhetőségből, a bűnös élet sötétségéből Istenhez, hogy teremtsen újjá. Lelkem bűnök okozta sebeit egyedül Isten képes begyógyítani.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Irgalmas Istenünk! Te kész vagy megbocsátani nekünk, bármilyen nagy bűnt követtünk is el. Nem akarsz ránk örökké haragudni, elfelejted és eltörlöd vétkeinket. Nem büntetni akarsz, hanem új lehetőséget adsz nekünk a bűnbocsánat szentsége által. Hálás vagyok irgalmadért, amely lelki újjászületés számomra. Hálás vagyok a szeretetért. A mennyei Atya szeretetéért, aki saját Fiát sem kímélte. És Jézus Krisztus szeretetéért, aki a kereszten feláldozta magát értem és minden emberért.
Horváth István Sándor (Ph 88)
