napi evangelium

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
és az Emmánuel nevet adják neki,
ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”
Mt 1,18-23

Elmélkedés

A mai napon Jézus édesanyja, Szűz Mária születését ünnepeljük. Mária életében megcsodálhatjuk, hogy Isten kegyelmének köszönhetően nem követett el személyes bűnt. E lelki tisztasággal készítette fel őt az Atya, hogy a Megváltó anyja lehessen.

Mária születésével megjelent a világban a bűntelen ember. A bűnös világban korábban és azóta is minden ember úgy születik, hogy hajlamos a bűnökre. Mária élete azonban példa számunkra, hogy Isten kegyelmének átalakító ereje képessé tud tenni minket arra, hogy ellenálljunk a kísértéseknek, legyőzzük rosszra hajló emberi természetünket, és engedelmeskedjünk Isten parancsainak. A bűn egyre távolabb taszít minket Isten szeretetétől. Törekedjünk a bűntelen életre, hogy mindig érezhessük Isten jelenlétét!

Mária egész életében felfedezhetjük a Krisztusra, a Megváltóra mutató jelleget. Az édesanyától megtanulhatjuk, hogy a Fiút szemléljük, aki nem csak földi anya gyermeke volt, hanem a mennyei Atyáé is. Máriától, aki az emberek közül bizonyára a legjobban ismerte Jézust, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztus mind jobb megismerésére kell törekednünk. Máriától, aki szenvedéseiben is együtt volt fiával, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztushoz érdemes kapcsolnunk szenvedéseinket. Máriától, akinek teste hordozta Krisztus testét, megtanulhatjuk, hogy nekünk is Krisztushoz kell hasonlókká válnunk.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Szívünk nemes szándékával keresünk téged, mert evangéliumodban felismertük az örök élet tanítását. Az evangélium szerint élve akarunk követni téged, mert egyedül a te tanításod és személyed követésre méltó. Nem adjuk életünket látszat-igazságok szolgálatára, hanem evangéliumod teljes igazságát, mint igazi örömhírt akarjuk hirdetni azoknak, akik tévedéseik után életünk értelmét keresik. Ismerjék fel ők is, hogy te vezetsz bennünket az örök üdvösségre!

Horváth István Sándor (Ph 88)