Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.” Ott tanított azután mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48
Elmélkedés
A kereskedők kiűzésével Jézus olyan határozottsággal tesz rendet a jeruzsálemi templomban, majd olyan magabiztosan kezd el ott tanítani, mint aki otthon van. Valóban, pontosan erről van szó, hiszen a szentírástudósok értelmezése szerint ezzel a cselekedetével Jézus mintegy birtokba veszi a templomot, amely az Isten lakóhelye, Isten nevének és dicsőségének a háza. János evangéliuma szerint Jézus kifejezetten az ő Atyja házának nevezi a templomot: „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Jézus tehát hazatér Atyjának házába és birtokba veszi a templomot, hogy az újra az imádság, az istentisztelet és az Istennel való találkozás helye legyen.
A születése utáni negyvenedik napon ide, a jeruzsálemi templomba hozza el őt Mária, hogy a szokásoknak megfelelően bemutassa Istennek. A későbbiekben családjával együtt évről évre ide zarándokol Jézus, s már tizenkét évesen Atyja házának nevezi a templomot, ahol szülei három nap keresés után találják meg őt. Felnőttként ide jár imádkozni és a népet tanítani, s csodát is tesz e helyen.
A templom megtisztítását követően Jézus tanítani kezd, az emberek pedig odaadó figyelemmel hallgatják. Mielőtt Jézus szavait odaadással tudnám hallgatni, meg kell tisztítanom lelkemet, el kell belőle távolítanom mindazt, ami nem oda való. Csak tiszta szívvel vagyok képes teljes odaadással figyelni Jézus tanítására.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor teljesítetted tanítványaid kérését és imádkozni tanítottad őket. Most mi is azt kérjük tőled, hogy taníts minket imádkozni, taníts bennünket a helyes imára! Az életszentség és az üdvösség elnyerésének biztos eszköze a szüntelen imádkozás. Te nem üres szavakat kívánsz tőlünk, hanem figyelmes elmét, odaadó akaratot és megtisztult szívet. Tisztítsd meg gondolatainkat és érzéseinket az imádság által! Add, hogy újjászülessünk a szüntelen imádság által! Add, hogy hitünkben növekedjünk az imádság segítségével! Add, hogy megtaláljuk az imádságban a mennyei Atyához vezető utat!
Horváth István Sándor (Ph 88)
