napi evangelium

Abban az időben Jézus így nyilatkozott Keresztelő Jánosról: Bizony mondom nektek: Az asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki legkisebb a mennyek országában, nagyobb, mint ő. A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mindmáig erőszakot szenved, és az erőszakosok szerzik meg. A próféták és a törvény Jánosig mindannyian ezt jövendölték. Ha tudni akarjátok, Illés ő, akinek el kell jönnie. Akinek füle van, hallja meg!
Mt 11,11-15

Elmélkedés

Jézus elismerő, dicsérő szavakkal beszél Keresztelő Jánosról a mai evangéliumban: „asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” Vajon mi váltotta ki ezt a dicséretet? Mit értékelt ennyire Jézus? Ha Keresztelő János lelki nagyságának titkát keressük, észre kell vennünk, hogy tökéletesen teljesítette azt a küldetést, amit Isten bízott rá. A mindenható Isten, amikor elérkezettnek látta az időt, hogy Fiát elküldje a világba, az ő jövetelét a Keresztelő működésével készítette elő. János a Megváltó előhírnökeként lépett fel, és hirdette, hogy hamarosan beteljesedik Isten egykor tett ígérete, s eljön a Messiás. Igazi prófétaként figyelmeztette a népet arra, hogy letértek Isten törvényeinek útjáról, megszegték a szövetséget, amelyet Isten kötött velük, ugyanakkor megmutatta az Istenhez való visszatérés útját is. Az emberek szívesen hallgatták őt és a bűnbánat jeleként keresztelkedtek meg nála a Jordán folyóban. Amikor nagy számban jöttek Jánoshoz az emberek, nem szállt a dicsőség a fejébe. Nem gondolta nagynak önmagát. Nem akart többet tenni, mint amit Isten kért tőle. Népszerűsége csúcsán sem mondta azt, hogy ő a Megváltó, pedig sokan gondolták, hitték ezt róla. Ekkor is a legnagyobb alázattal mutatott Krisztusra, a Megváltóra.

A Jézusban, mint Megváltóban való hit által, ha a legkisebbként is, de ott lehetek a mennyek országában.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Istenünk! Tőled kérjük és várjuk az újrakezdést, lelki életünk megújítását. Ha nem ezt tennénk céltalan bolyongás és hasztalan útkeresés volna számunkra az adventi időszak. Rád bízzuk a vezetést, hogy valóban megérkezhessünk célunkhoz, a Megváltóval való találkozáshoz. Rád bízzuk magunkat, aki új álmokat, célokat, látomásokat állítasz elénk, egyszóval egy új jövőt. Félretesszük egyéni terveinket és kicsinyes igényeinket, elfeledjük földhözragadt céljainkat és rövidtávú elképzeléseinket, és a te útmutatásodra bízva magunkat elindulunk, mint zarándokok. Adventi zarándokutunk és végső soron egész életutunk csak akkor nyer értelmet, ha magával ragad minket az utánad való vágyakozás. Segíts minket, hogy megtegyük az utat lépésről lépésre Betlehemig, a jászolig, a Gyermekig!

Horváth István Sándor (Ph 88)