Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”
Lk 7,36-50
Elmélkedés
Senki, aki Jézussal találkozik, nem maradhat közömbös az Úr iránt, mert Isten irgalma megérinti őt. Ezt az igazságot szemlélteti a mai evangélium, a bűnös nő története.
A farizeusok többször is megvádolták Jézust azzal, hogy bűnösökkel találkozik, érintkezik. Vélekedésük alapja az volt, hogy a mózesi törvények szerint a nyilvános bűnösökkel való érintkezés tisztátalanná tette az embert, ezért tilos volt.
A farizeusok vádja igaz, Jézus valóban nem hárította el a bűnösök közeledését. A történet szerint Jézus egy Simon nevű farizeusnál van vendégségben, amikor váratlanul megjelenik egy asszony, akiről mindenki tudta a városban, hogy bűnös. A házigazda és meghívott vendégei is egyaránt tisztában voltak ezzel. Nem tudni, hogyan juthatott be a házba az asszony, de ez lényegtelen is számunkra. A bűnös nő szeretetét fejezi ki azzal, hogy drága olajjal keni meg Jézus lábát, majd pedig hajával megtörli. Cselekedetét nem feltétlenül a bűnbánat jelének kell tekintenünk, bár Jézus az asszony bűneinek megbocsátásáról beszél később.
A vendéglátó Simon és a többi jelenlévő meglepődhettek azon, hogy Jézus nem utasítja vissza az asszonyt, nem akadályozza meg cselekedetét, hanem a védelmébe veszi őt. Természetesen nem korábbi életének bűnös cselekedeteit helyesli, hanem azért védi és dicséri őt, mert befogadta Isten irgalmát. Az irgalom, a megbocsátás megváltoztatta az ő életét.
Engedem-e, hogy Isten irgalma megérintsen?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen a világban.
Horváth István Sándor (Ph 88)
