Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele. Így ti is kívülről igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Sírboltokat emeltek a prófétáknak, feldíszítitek az igazak síremlékeit, és kijelentitek: „Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében.” Ezzel ti magatok tanúsítjátok, hogy a próféták gyilkosainak fiai vagytok. Nos, fejezzétek hát be, amit atyáitok elkezdtek!
Mt 23,27-32
Elmélkedés
Továbbra is a farizeusok képmutatásáról beszél Jézus az evangéliumban. Hogyan lehet valamiről megmondani, hogy igaz vagy hamis? Mi alapján lesz helyes a megítélésünk? Tudják, hogy a látszat, a külső sokszor megtévesztő lehet. Izajás próféta így jövendölt a Messiásról: „Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, és nem aszerint ítél majd, amit a fül hall, hanem igazságosan ítéli majd a gyengéket és méltányosan dönt a föld szegényeinek érdekében” (Iz 11,3-4). Isten számára nincsenek elrejtve szívünk szándékai és Jézus számára is jól ismert a farizeusi képmutatás. Kemény szavakkal beszél arról, hogy a vallásosságban nincs helye a színlelésnek. Isten számára a lélek tisztasága a fontos. Az igazi szépség ugyanis belülről fakad és nem szép, drága vagy divatos ruha kérdése. Az Úr arra szólítja fel a farizeusokat, hogy vizsgálják meg önmagukat, belső indítékaikat, vallásosságuk, vallási cselekedeteik gyökereit. A bűn eltorzítja az ember értelmét és gondolkodását, s ettől csak a bűnbánat által, az Istentől való bocsánatkéréssel szabadulhatunk meg. A képmutató ember nem képes erre az alázatra, mert önmagát szentnek és tökéletesnek tartja. Azt állítja, hogy nincs bűne. Ez a helytelen gondolkodás nem csak Jézus kortársait jellemezte, hanem napjainkban is sokszor előkerül.
Kérjük a Szentlelket, hogy ébresszen bennünk őszinte bűnbánatot és hozzon számunkra lelki megtisztulást.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Életünk és szívünk egyetlen királya, Jézus Krisztus! Bátran indulunk követésedre, mert egyedül te vezetsz minket a mennyei Atyához és az örök életre. Te mutatod meg számunkra az üdvösség felé vezető utat. Téged szolgálunk, amikor embertársainknak segítünk, akikben a te arcod vonásait látjuk. Mindent az örök élet reményében teszünk, mert szeretnénk az igazak közé kerülni. Segíts minket, hogy személyes életünkben megvalósuljon Isten uralma és közösségeinkben megvalósítsuk Isten országát!
Horváth István Sándor (Ph 88)
