Jézus összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket, hogy hirdessék Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Meghagyta nekik: „Semmit se vigyetek az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt! Két ruhátok se legyen! Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok! De ha nem fogadnak be, hagyjátok el a várost, és a port is rázzátok le lábatokról vádképpen ellenük!” Azok útra keltek, bejárták a falvakat. Hirdették mindenütt az evangéliumot, és meggyógyították a betegeket.
Lk 9,1-6
Elmélkedés
Istennek hatalma van arra, hogy megváltoztassa, átalakítsa életünket. Az evangéliumok tanúsága szerint ez a különleges hatalom és erő nyilvánult meg Jézus szavában. Amikor pedig útnak indítja apostolait, küldötteit, akkor saját hatalmát adja nekik. Ezt olvassuk a mai evangéliumban: Jézus „erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására.” Amit eddig a Mester tett, most ugyanazt kell tenniük a tanítványoknak. De vigyázat! Ők nem a maguk erejéből képesek gyógyítani és gonosz lelkeket kiűzni, hanem a Jézustól kapott hatalom birtokában. Jézus bárkinek adhatna ilyen hatalmat, de csak azoknak ad, akik egészen rábízták életüket. Az Úr bárkit felruházhatna különleges erejével, de csak annak ad erejéből, akiben megbízik, s akiről tudja, hogy nem fog azzal visszaélni, nem a maga javára fogja használni, hanem megbízója szándéka szerint másokat fog vele segíteni, gyógyítani.
Jézus kifejezett utasítása szerint az apostolok eszköztelenül indulnak útjukra. Gondolhatnánk, hogy élelemre vagy pénzre talán szükségük lehet útjuk során, akár több hétig, akár csak néhány napig lesznek távol, de Jézus megtiltja nekik. Semmi mást nem vihetnek magukkal, mint Isten üzenetét. Küldetésüket csakis Jézus nevében végezhetik. A küldöttek nem bízhatnak sem a maguk képességeiben, sem mások támogatásában, hanem csak egyedül Mesterükben, aki átadja nekik hatalmát. Ennek birtokában munkájukat hatékonyan és gyümölcsözően tudják végezni. A feladat mindaddig eredményes, amíg azt Jézus nevében végzik.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Isten! Hiszem, hogy a Szentírás szavai által te szólsz az emberekhez, te szólsz hozzám. Alázattal és türelemmel olvasom szavaidat, hogy felfedezhessem üzeneted lelki gazdagságát, a benne rejlő lelki kincseket, a te Lelkedet, aki „elvezet a teljes igazságra.” Alázattal olvasom szavaidat, lelkem nyitottságával, hogy igazságod betöltse lelkemet. Türelemmel olvasom, várva, hogy a sötétségben megszólaljon a világosság és utat mutasson számomra. Azzal a szándékkal olvasom szavadat, hogy életemet a benne felismert igazsághoz igazítom. Segíts, hogy a tanítás ne maradjon bennem „holt betű”, hanem életté váljon! Segíts, hogy a szavak mögött meglássalak téged, aki az üdvösség útját mutatod meg számomra!
Horváth István Sándor (Ph 88)
