Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszolt: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: „Uram bizonyára késni fog”, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.”
Lk 12,39-48
Elmélkedés
Jézus továbbra is az Emberfia végső időkben bekövetkező eljövetelével kapcsolatban oktatja tanítványait. A mai evangélium első részében újabb hasonlattal igyekszik bemutatni mondanivalóját. A példázat középpontjában a kiszámíthatatlanság áll. Miként a házigazda nem tudja előre megmondani, hogy mikor fog érkezni házába a tolvaj, ugyanúgy a tanítványok sem tudják előre az Emberfia jövetelének időpontját. Elképzelhetetlen, hogy egy tolvaj előre figyelmeztetést küldjön a ház gazdájának, hogy mikor fog érkezni, hiszen ő éppen azt akarja kihasználni, hogy a házigazda nem elég éber. Az Emberfia a végső időben természetesen nem rossz szándékkal fog érkezni, de ugyanilyen váratlan lesz jövetele, annak idejét senki nem tudhatja előre. A keresztény embert éppen a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság készteti arra, hogy állandóan készen álljon az Úrral való találkozásra.
Jézus beszédét Péter apostol kérdése szakítja meg, amely átvezetést jelent egy újabb témára. Az új példa és annak tanulsága az Egyház vezetőinek szól: legyenek hűségesek, mert „aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.” A vezetői feladat tehát fokozott felelősséggel jár, s aki nem akar felelősséget vállalni másokért, az inkább ne fogadja el a vezető beosztást.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus, te a Szentlélek által minden korban kiárasztod szeretetedet az emberekre. Taníts engem a szeretet gyakorlására. Soha nem felejtem, hogy te a végsőkig elmentél a szeretetben. Atyád és az emberek iránti szeretetből áldoztad fel magadat, megmutatván számunkra, hogy a szeretet nem szavakat kíván, hanem odaadást és hűséget. Úgy akarok élni, ahogy te éltél, s úgy akarok szeretni, ahogyan te szeretsz engem! Küldd el a Szentlelket, hogy megtanítson az önzetlen és önfeláldozó szeretetre!
Horváth István Sándor (Ph 88)
