A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa. Ő ezt válaszolta: „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: „Nézd itt van, vagy amott!” Isten országa köztetek van.” Azután tanítványaihoz fordult: „Jönnek napok, amikor az Emberfiának egyetlen napját is szívesen látnátok, de nem látjátok. Mondják majd nektek: „Nézzétek, itt van, vagy amott!” Oda ne menjetek, és ne higgyétek! Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik felétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Előbb azonban sokat kell szenvednie, és megvetésben kell részesülnie ettől a nemzedéktől.”
Lk 17,20-25
Elmélkedés
Sokszor nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy mikor történik meg egy esemény. Az időpont meghatározásakor a pontosság ugyanis egészen relatív lehet. Mikor indul a vonat? Van ország, ahol másodperc pontosan indítják a járatokat, más helyeken az sem probléma, ha ezen a héten nem megy a vonat, majd a jövő héten elutazik mindenki, aki akar. Mikor kezdődik a szentmise? Egyes helyeken, főként városokban pontosan kell kezdeni a szentmisét, mert különben nem érik el a buszjáratot a mise után a hívek. Máshol ez nem volna annyira fontos, de a pap erénynek tartja a pontosságot. Némely faluban pedig csak akkor kezdődik mise, amikor napi munkájuk után az asszonyok odaérnek a templomba. Számukra nem jelent problémát, ha fél órával később kezdődik a szentmise és emiatt később érnek haza.
Mikor jön el Isten országa? – kérdezik Jézustól az evangéliumban. Vajon meg lehet ezt pontosan határozni? És vajon az időpont a lényeg ebben a kérdésben? Az Isten országának eljövetelével kapcsolatban talán teljesen felesleges annak ideje utáni tudakozódásunk. Hiszen van, akinek soha nem jön el, vagy soha nem veszi észre, hogy eljött. Mások viszont állandóan Isten országában élnek, számukra egy mindig jelenlévő valóság. Isten országának nem lehet észrevenni a kezdetét, vége viszont nem lesz.
Számodra eljött már?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézusunk! Te örömhírt hirdettél az embereknek és olyan igazságokat tanítottál, amelyek emberségünk legmélyét érintik. Te azt várod tőlünk, hogy ne kényszerből, hanem önként és szeretettel kövessünk téged. Te azt kéred tőlünk, hogy keresztutadon is kövessünk. Érted és az üdvösség reményében lemondunk a kényelemről, az evilági előnyökről és személyes érdekeinkről. Nem ragaszkodom régi életemhez, hanem élek az új élet lehetőségével, amelyet te adsz. Töltsd el szívemet az újrakezdés örömével! Töltsd el szívemet az irántad való őszinte szeretettel!
Horváth István Sándor (Ph 88)
