Abban az időben, Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben”
Mt 5,1-12
Elmélkedés
Jézus hegyi beszédének nyolc boldogság-mondását olvassuk a mai evangéliumban. Valamennyi mondás azt tükrözi, hogy a boldogságot nem bizonyos cselekedetek megtételével érjük el, hanem a boldogság életállapotokat, lelki helyzeteket jelent. Figyeljük csak meg: Jézus nem azt mondja, hogy tegyük meg ezt vagy azt és akkor boldogok leszünk. Ő azt állítja, hogy olyan élethelyzetekben tapasztaljuk meg a boldogságot, amikor közel vagyunk Istenhez, és tulajdonképpen ő adja a boldogságot, ő a boldogság forrása. A boldogság tehát nem az ember teljesítményétől függ, hanem Isten ajándéka azok számára, akik önmagukat kiüresítve állnak elé, és azt kérik, azt várják, hogy Isten töltse be lelküket.
Boldog az, aki úgy áll Isten elé, hogy szegény és semmije sincs, egyedül Isten kegyelmében reménykedik. Boldog az, aki úgy sír, hogy vigasztalást egyedül Istentől vár fájdalmára, szenvedésére. Boldog az, aki szelíd, türelmes mindenkihez, mert nagy lelki kincset nyer ezáltal. Boldog az, aki nem a maga igazát keresi, hanem Isten igazságára vágyakozik. Boldog az, aki az irgalmas Istentől tanulta meg a megbocsátást, mert ő is számíthat Isten irgalmára. Boldog az, akit nem vakít meg a bűn, hanem szívének tisztaságával meglátja Istent. Boldog az, aki békességre törekszik és békességben él embertársaival, mert Isten az ő gyermekének tekinti őt. S végül boldog az, aki Istenért elviseli az üldözéseket a világ részéről.
A boldogság jóval több, mint a pillanatnyi öröm. Istentől várom-e, hogy boldoggá tegyen?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, Jézus Krisztus, aki valóságosan jelen vagy az Oltáriszentségben! Bűneim őszinte megbánásával készülök arra, hogy veled találkozzak a szentáldozásban. Légy lelkem tápláléka, éltess engem! Abban a hitben fogadom szent testedet az átváltoztatott kenyérben, hogy titokzatos testednek, az Egyháznak tagja vagyok. Szüntess meg a keresztények között minden széthúzást, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással! Annak reményében veszem magamhoz szent testedet, hogy elvezetsz az örök életre.
Horváth István Sándor (Ph 88)
