Abban az időben: Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Ezt válaszolták: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. Ő tovább kérdezte őket: Hát ti, kinek tartotok engem? Simon Péter válaszolt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.
Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
Ettől kezdve Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól; megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óva intette: Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled! Mire ő Péterhez fordult: Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére!
Mt 16,13-23
Elmélkedés
Jézus a mai evangéliumban arról kérdezi tanítványait, hogy mi az emberek véleménye róla. Már jó ideje járja a városokat és a falvakat, tanítja mindenütt az embereket és természetfeletti erejét is megmutatta már számos csodája alkalmával. Most azt szeretné tudni, vajon mit gondolnak róla, mit érthettek meg abból, hogy a mennyei Atyától származik, az ő nevében tanít és gyógyítja a betegeket. A vélemények meglehetősen sokfélék és arról tanúskodnak, hogy nagy volt a találgatás Jézus személyét illetően a nép körében. A vélemények abból a szempontból egy irányba mutatnak, hogy valamelyik újraéledt prófétának tartják őt, Isten emberének, Isten küldöttének. És bizonyára az is benne van ezekben a vélekedésekben, hogy valamilyen sajátos küldetést tulajdonítanak neki, de nem mondják ki, nem vallják meg azt, hogy ő a Messiás.
Ezt követően Jézus a tanítványok véleményére kíváncsi. Nyilvánvalóan ők állnak hozzá a legközelebb, ők ismerhetik legjobban, ezért elvárható, hogy a tanítványok már jobban megértsék Mesterük mennyei származását és küldetését. A kérdésre Péter apostol válaszol mindannyiuk nevében: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Amikor azonban az ő hitvallása után Jézus a rá váró szenvedésről és halálról, mint küldetésének beteljesedéséről beszél, Péter tiltakozni kezd, ami annak a jele, hogy ő sem értett még meg mindent.
Ha megértem az Úr küldetését, a magamét is fel fogom ismerni.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jócselekedetek gyakorlásában!
Horváth István Sándor (Ph 88)
