A hét első napján (Húsvétvasárnap), kora reggel, Mária Magdolna elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt.
Jn 20,2-8
Elmélkedés
János apostolt és evangélistát ünnepeljük a mai napon. Kezdetben Keresztelő János tanítványa. Ő Zebedeus fia, Jakab testvére, aki az apostolok közül egyedül van ott a Golgotán, Jézus keresztje alatt, s aki „szeretett tanítványként” említi önmagát az általa írt evangéliumban. A negyedik evangélium mellett ő a szerzője a Jelenések könyvének, továbbá három levele is megtalálható az újszövetségben.
János evangéliuma stílusában különbözik Máté, Márk és Lukács művétől. Ő már idős korában fog neki, hogy megírja mindazt, amit Jézus mellett átélt. Az évek, évtizedek során volt ideje mindent újra és újra átgondolni. Ezek az évek olykor nyugodt csendben, máskor küzdelmesen teltek számára, s közben kikristályosodott számára Jézus üzenetének lényege: Isten a szeretet, aki szeretetre, szeretetkapcsolatra hívja az embert. János nem merül el túlzottan egy-egy Jézus által tett csodás gyógyítás körülményeiben, hanem meglátja és az olvasókkal megláttatja a csoda mögötti természetfeletti erőt, az Isten emberek iránti szeretetét és irgalmát. János megérti, hogy apostoli feladata az, hogy tanúságot tegyen Isten szeretetéről. Életpéldájából mi is megérthetjük, hogy keresztény hivatásunk az, hogy tanúskodjunk arról, hogy Isten jelen van a világban és megmutatja szeretetét minden ember felé.
Boldogok, akik az evangéliumok olvasása közben és mindennapi életükben felfedezik Isten szeretetét.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Családban születtél és családban ismerted meg a szeretetet. A szeretetnek családra van szüksége, hogy otthonra találjon. Segítsd a szülőket, hogy felelősségtudattal készüljenek a gyermekvállalásra és gyermekük nevelésére. Segítsd őket, hogy helyet adjanak otthonukban Istennek és az ő szeretetének! Add, hogy a családok megerősödjenek az életszentségben hivatásuk teljesítéséhez, s ehhez az Egyház minden segítséget megadjon, felmutatva a családi életközösség igazi értékét!
Horváth István Sándor (Ph 88)
