Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte őt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!” Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belőle, és a gyermek azonnal meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték: „Miért nem tudtuk mi kiűzni?” Ő így válaszolt: „Mert gyönge a hitetek. Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! – átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen.”
Mt 17,14-20
Elmélkedés
Jézus gyógyító csodái Isten országának megvalósulását jelzik. A gyógyítások feltétele általában az, hogy a beteg vagy hozzátartozója kifejezze valamilyen formában Jézus isteni hatalmába vetett hitét. Abban a korban holdkórosnak (a hold által megvertnek) nevezték az időnként erős rohammal járó idegrendszeri betegségben szenvedőket. Napjainkban az orvostudomány ezt epilepsziának nevezi. A mai evangéliumban egy ilyen személyről olvasunk. A beteg apja fordul segítségért Jézushoz. Máté evangélista leírása a betegség tüneteiről és hatásáról jól megfelel az epilepszia tüneteinek. A betegséget egykor a gonosz lélek, az ördög hatásának tulajdonították, aki az ember vesztét akarja okozni. Erre utalnak azok a kijelentések miszerint a gonosz időnként tűzbe vagy vízbe akarja vinni az illetőt, hogy meghaljon. A fiú betegségét az orvosok nem tudták megszüntetni és a tanítványok sem tudtak rajta segíteni.
A betegségtől való megszabadítás az ördögtől való szabadulást is jelenti. A tanítványok kishitűségük miatt nem tudták meggyógyítani a beteget, Jézus viszont egyetlen szóval csodát tudott tenni. A csodás gyógyítás elbeszélése ezen a ponton a hitetlenség miatti tehetetlenségből átfordul a hit hatalmáról, erejéről szóló tanításba. A Krisztusban való hit rendkívüli erőt jelent a keresztény ember számára.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Istenünk! Neked köszönhetjük születésünket, emberi létünket, egész életünket. Te szeretettel fordulsz felénk és gondoskodsz rólunk életünk során. Örömmel adunk most neked hálát mindazért, amit tőled kapunk. Megismerjük isteni nagyságodat és fenségedet, ezért örömmel imádunk téged. Benned felismerjük jóságos Atyánkat, aki a javunkat akarod, ezért szívesen fordulunk hozzád kéréseinkkel. Sokszor megtapasztaljuk irgalmasságodat és megbocsátó jóságodat, ezért bizalommal fohászkodunk hozzád bűneink bocsánatáért. Urunk, hallgasd meg imáinkat!
Horváth István Sándor (Ph 88)
