Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt: „Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.”
Lk 6,20-26
Elmélkedés
Jézus a négy boldogság-mondással, illetve a négy „jaj”-mondással két különböző utat mutat be. Szavai mindenkihez szólnak, nem választja csoportokra őket, hogy más-más személyekhez intézze a boldogságokat és a „jaj”-okat. A hallgatóság döntheti el magáról, hogy melyik csoporthoz tartozik, melyik utat választja.
A boldogság állapota attól függ, hogy az ember milyen kapcsolatban van a Jézus által meghirdetett és megvalósított Isten országával. A Jézushoz való tartozás érdekében érdemes vállalni a szegénységet, a nélkülözést és a sírást, és attól sem kell megrettenni, ha emiatt üldözést szenvedünk. A lemondások és az egyszerű élet jutalma az örök élet lesz. Erről szólnak a boldogság-mondások. A „jaj”-ok a másik oldalt mutatják be. Aki a gazdagságot és az evilági örömöket választja, az nem számíthat ennél többre, hiszen jutalmát már földi élete során elnyeri.
A boldogságot keresve sokféle utat bejárunk. Néha azt gondoljuk, hogy megtaláltuk azt, ami boldoggá tesz, de könnyen csalódhatunk. Máskor azt képzeljük, hogy másoknak jó tanácsokkal tudunk szolgálni a boldogságot illetően, de aztán kénytelenek vagyunk beismerni, hogy még a magunk igazi boldogságát sem találtuk meg. Mi boldogít minket valójában? Ki boldogít minket? Hol találjuk a boldogságot? Emberi ésszel gondolkodva Jézus kissé furcsa útját ajánlja a boldogságnak. De talán mégis érdemes elkezdenünk megvalósítani az ő tanácsait.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Isten! Hiszem, hogy a Szentírás szavai által te szólsz az emberekhez, te szólsz hozzám. Alázattal és türelemmel olvasom szavaidat, hogy felfedezhessem üzeneted lelki gazdagságát, a benne rejlő lelki kincseket, a te Lelkedet, aki „elvezet a teljes igazságra.” Alázattal olvasom szavaidat, lelkem nyitottságával, hogy igazságod betöltse lelkemet. Türelemmel olvasom, várva, hogy a sötétségben megszólaljon a világosság és utat mutasson számomra. Azzal a szándékkal olvasom szavadat, hogy életemet a benne felismert igazsághoz igazítom. Segíts, hogy a tanítás ne maradjon bennem „holt betű”, hanem életté váljon! Segíts, hogy a szavak mögött meglássalak téged, aki az üdvösség útját mutatod meg számomra!
Horváth István Sándor (Ph 88)
