Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony, mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.”
Mt 6,1-6.16-18
Elmélkedés
A hegyi beszéd mai részében a vallásosság három jellegzetes cselekedetéről, az adományozásról (alamizsnálkodás), az imádságról és a böjtölésről olvasunk. E három dologról a nagyböjt folyamán részletesen is elmélkedtünk. Ma ezek közös alapját keressük.
Ahogyan Jézus megújítja a törvényt, most új alapokra helyezi az Istennel való kapcsolat e tetteit. Szavai szerint nem a külsőségek megtartása a fontos, hanem a szív szándéka. A jócselekedeteket, az alamizsnaadást, az imádságot és a böjtölést nem azért kell megtenni, hogy az emberek tetszését elnyerjük, hanem Isten iránti szeretetből.
Sajnos könnyen abba a hibába eshetünk, hogy mégis az emberek elismerését keressük velük.
Ezt nevezzük a vallásos szóhasználatban képmutatásnak. A képmutató ember a külsőségekre figyel, de viselkedése mögött nincs meg a helyes szándék, azaz nem lelke üdvössége vagy a másik ember iránt érzett segítőkész szeretet motiválja. Amikor valakit adománnyal segítünk, akkor nem az ő elismeréséért tesszük ezt, hanem Isten kedvéért, akinek mindent köszönhetünk. Az imádsággal szintén segíthetünk másokat, ugyanakkor az mégis Istennek szól. Hasznos lehet számomra, ha a naponta végzett lelkiismeretvizsgálat során szándékaim mélyére tekintek.
Helyes-e és Istennek tetsző-e mindaz, ami szívemben megszületik?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Istenünk! Fiad, Jézus országod örömhírét hirdette, gyógyulást hozott a betegeknek, szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn, a gyöngeség, világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünket őhozzá tudjuk alakítani, aki a törvényt nem megszüntetni jött. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig őrá, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de akik befogadják, azoknak az élet teljessége.
Horváth István Sándor (Ph 88)
