Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok, amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be titeket, sem szavatokra nem hallgat, akkor menjetek ki a házból, de még a városból is, és rázzátok le a port a lábatokról! Bizony, mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint annak a városnak.
Mt 10,7-15
Elmélkedés
Az apostolok kiválasztása és hatalommal való felruházása után Jézus konkrét tanácsokkal indítja útnak küldötteit. E tanácsok egy része lelki jellegű, míg másik részük gyakorlati. Az apostolok azzal a tudattal indulnak el, hogy nem a maguk nevében kell tanítaniuk és cselekedniük, hanem az őket küldő Jézus nevében. Ez két alapvető dolgot feltételez részükről: alázatosságot és bizalmat. Alázatosnak kell lenniük abban az értelemben, hogy semmiféle erőt, hatalmat vagy éppen eredményt nem tulajdoníthatnak maguknak. Mindent Jézus nevében tesznek, az ő tanítását hirdetik, neki szereznek dicsőséget s nem maguknak. Bizalom is jellemzi őket, ami azt jelenti, hogy nem kételkednek abban, hogy missziójuknak, szolgálatuknak lesz eredménye. Miként Jézus tanításának hatása volt az emberekre és érintésére meggyógyultak a betegek, úgy az ő szavukra szintén hallgatni fognak, s gyógyításaik nem maradnak hatástalanok. E feltétlen bizalmat jelzi az, hogy Mesterük kérésének megfelelően bármiféle eszköz nélkül indulnak el, csupán az Úrtól kapott hatalomra és az emberek jószándékára számíthatnak.
Az ingyenesség és az eszköztelenség olyan jel lesz, amelyre felfigyelnek az emberek, s amely megerősíti őket küldetésük teljesítésében.
Van-e bátorságom és bizalmam elfogadni a küldetést?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! A keresztény ember hivatása a szolgálat. A szolgálat nem jelenthet senki számára olyan kényszerhelyzetet, amelyben meg kell aláznia magát mások előtt vagy amelyben emberi méltóságáról le kellene mondania. Ahhoz, hogy valaki a szolgálatot krisztusi értelemben tudja végezni, elengedhetetlen, hogy mindenekelőtt önmagán uralkodjon, azaz gyakorolja az önuralom erényét. Urunk, te arra tanítottad apostolaidat és minket is, hogy tevékenységünket tekintsük szolgálatnak, és legyünk mindenkinek a szolgái. Segíts minket, hogy az evangélium hirdetésének szolgálatába állítsuk életünket! Segíts, hogy az emberek közti kiengesztelődés és az Egyház szolgájává váljunk!
Horváth István Sándor (Ph 88)
