A hét első napján, (Húsvétvasárnap) kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment Jézus sírjához. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Amint ott sírdogált, betekintett a sziklasírba, és ahol Jézus holtteste feküdt, két, fehér ruhába öltözött angyalt látott. Ott ültek, az egyik a fejnél, a másik a lábnál. Így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?” „Mert elvitték az én Uramat – felelte –, és nem tudom, hová tették.” Ezzel hátrafordult, és íme, Jézus állt előtte. Nézte, de nem ismerte föl, hogy ő az. Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész az, és így válaszolt: „Uram, ha te vitted el, mondd meg, hová tetted, hogy magammal vihessem.” Jézus erre megszólította: „Mária!” Mária felkiáltott: „Rabbóni!” vagyis „Mester”! „Ne tartóztass! – felelte Jézus. Még nem mentem föl az Atyához. Te most menj testvéreimhez, és vigyél hírt nekik! Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” Mária Magdolna elsietett. Hírül vitte a tanítványoknak: „Láttam az Urat.” – És elmondta, amit az Úr üzent.
Jn 20,1-2.11-18
Elmélkedés
A keresztény hagyomány és az evangéliumok beszámolói szerint Mária Magdolna volt az, aki húsvétvasárnap hajnalban először ment Jézus sírjához és ő találkozhatott elsőként a Feltámadottal. Szent Mária Magdolna mai ünnepén ezt a jelenetet, ezt a találkozást idézi fel az evangélium. A történetből, Mária Magdolna példájából megérthetjük, hogy aki ott időzik még a halott Jézus mellett is, és aki nem hagy fel a kereséssel, az megláthatja az Urat. Ha türelmesen várok az Úr érkezésére, megjelenésére, akkor biztosan találkozhatok vele.
A sorok között olvasva észre kell vennünk a történet más üzeneteit is. Többek között azt, hogy Jézus visszatérése a halálból nem a tanítványaihoz való visszatérését jelenti elsősorban, hanem visszatérését a mennyei Atyához, akitől a világba jött. Nem azért támad fel, hogy néhány alkalommal megmutassa magát az embereknek, hanem hogy visszatérjen az Atyához, megmutatva az utat, amelyen mi is a mennybe juthatunk. Elindulunk-e ezen az úton Krisztussal?
Vegyük észre azt is, hogy Jézus testvéreinek nevezi mindazokat, akik számára Mária Magdolna elviszi a feltámadás hírét. Ez az örömhír az apostoloknak, a tanítványoknak és mindenkinek szól, aki hisz őbenne. Mária Magdolna nekünk is elhozza a hírt, mi is Krisztus barátai, követői, tanítványai, sőt testvérei vagyunk.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Az anyagi javak gyűjtése helyett te az Istenben való gazdagodást és a lelkiekben való bővelkedést ajánlod nekünk. A jóság, a szelídség, a türelem, a megbocsátás, a békességre való törekvés, a szeretet gyakorlása, az alázatosság, az odafigyelés, az együttérzés és más lelki javak mind-mind olyan kincsek, amelyek sosem mennek ki a divatból, nem számítanak idejétmúltnak és elavultnak. E kincsekből akkor sem fogyunk ki, ha pazarlóan adjuk őket másoknak. Segíts minket, hogy felfedezzük a lelki gazdagság értékét!
Horváth István Sándor (Ph 88)
