Abban az időben Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk: én őbennük, te énbennem, hogy így ők is teljesen egyek legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám! Azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok s lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mivel már a világ teremtése előtt szerettél engem. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg, de én ismerlek, s ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük nevedet, és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen, és én is őbennük legyek.
Jn 17,20-26
Elmélkedés
Főpapi imájának harmadik, befejező részében azokért fohászkodik Jézus az Atyához, akik nem találkoztak vele földi élete során, hanem a későbbi korokban az Egyház igehirdetése és tanúságtétele hatására fogják őt megismerni és jutnak el a benne való hitre. Ezt mondja: „Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem.”
A benne hívők számára az egységet kéri: „Egyek legyenek mindnyájan!” Kérése arra irányul, hogy a keresztények minden korban egyek legyenek, azaz egy közösségbe, az Egyházba tartozzanak. Fájdalmas tény, hogy az Egyház egysége a múltban többször megsérült és a jelen korban sem mondható teljesnek. Ennek oka egyértelműen az emberi bűn. Mivel az Úr elsődleges kérése az egységre irányul, ezért kötelességünk, hogy imádkozzunk Egyházunk egységéért, és segítsük annak megvalósulását. Ha a hitbeli egység hiánya jelenleg még el is választja a különböző felekezetű keresztényeket egymástól, a szeretet egysége kössön össze bennünket már most! Az egység Isten ajándéka. Jézus imájához kapcsolódva nekünk is az Atyához kell fordulnunk az egység ajándékáért, hiszen számtalanszor kísértésként jelentkezik a széthúzás és a békétlenség. A keresztények megosztottsága a hitelességet csökkenti. Aki keresztényként nem törekszik az egységre, az semmibe veszi Jézus akaratát.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk! Emberi értelmünk végessége nem képes felfogni téged, a végtelen Istent. A te titkaiddal, hitünk titkaival találkozunk, amikor feltárod, kinyilatkoztatod számunkra önmagadat. Nem a véletlenben, a sorsban, hanem a te gondviselésedben hiszünk. Hiszünk a feltárt titkokban és elfogadjuk, hogy földi életünk során nem ismerhetünk meg mindent, hanem majd az örök életben tárul fel számunkra mindaz, amire evilágban homály borul. Hisszük, hogy itt a földön veled és a mennyben benned élhetünk.
Horváth István Sándor (Ph 88)
