Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem.”
Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel együtt tanácsot tartottak. Úgy határoztak, hogy sok pénzt adnak a katonáknak, és meghagyják nekik: „Mondjátok azt, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai, és ellopták a holttestet. Ha tudomást szerez róla a helytartó, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket.” Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig el van terjedve a zsidók között.
Mt 28,8-15
Elmélkedés
A húsvéti eseménnyel kapcsolatban egyedül Máté evangéliumában szerepel az a mozzanat, hogy Isten angyala lejött az égből és elhengerítette a követ a sírtól (vö. Mt 28,2), a többi evangélium szerint a hajnalban érkező asszonyok már elhengerítve találták a követ és azt látták, hogy a sír üres. Szintén egyedül Máté írásában szerepel az a rész, amit a mai evangélium második részében olvasunk, miszerint a főpapok kitalálták, hogy a tanítványok lopták el Jézus testét a sírból és lefizették a sírt őrző katonákat, hogy ők is ezt állítsák.
Egy dolog mindenki számára biztos volt: a sír üres. Jézus holtteste nincs ott, ahová temették, pedig a zsidók óvintézkedésből katonákkal őriztették a sírt. A sír mégis üres. Ezt tapasztalták a katonák és ezt látták az asszonyok is. És erre a tényre valamilyen magyarázatot kell adni. A katonáknak mindegy, hogy mi történt valójában, ők egy kis pénzért a hazugság oldalára, a hitetlen magyarázat oldalára állnak.
De az asszonyok az első pillanattól fogva az igazságot keresik, az igazságot szeretnék tudni. És hittel elfogadják, igazságként fogadják el, amit az angyal mond nekik, hogy az Úr feltámadt. Rögtön öröm ébred a szívükben. A feltámadt Jézus megjelenése megerősíti hitüket és növeli örömüket.
Az igazság és a hazugság, a hit és a hitetlenség útja az Úr feltámadásának napja óta távolodik egymástól. Nem mindegy, hogy milyen irányba tesszük meg első lépéseinket.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, feltámadt Üdvözítőnk! Az örök élet vágya és a feltámadás reménye erősen él bennünk. A mai napon az életet, a feltámadást ünnepeljük. A veled való találkozásokról szóló híradások és a húsvéti jelek megerősítik hitünket és bátorságot adnak ahhoz, hogy mi is feltámadásod hirdetői legyünk. Húsvét titka, a feltámadás titka megosztható. Olyan örömhír ez, amelyet nem zárunk szívünk mélyébe, hanem tovább kell adnunk másoknak, mindazoknak, akik az örök életre vágyakoznak. Adj bátorságot és buzgóságot, hogy feltámadásod hirdetői legyünk!
Horváth István Sándor (Ph 88)
