Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű férfi, aki a zsidók egyik főembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki: „Mester, tudjuk, hogy te Istentől jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te művelsz, ha az Isten nincs vele.” Jézus így felelt neki: „Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg az Isten országát.” Erre Nikodémus megkérdezte: „Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe, hogy újra szülessék?” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom neked: aki újjá nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába. Ami testből születik, az test, – ami viszont Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek! A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekből született.”
Jn 3,1-8
Elmélkedés
A mai evangéliumi jelenet nem Jézus feltámadása után, hanem még az Úr halála előtt történt. Nikodémus óvatos. Éjszaka keresi fel Jézust, mert nem szeretné, ha társai a zsidó főtanácsban megtudnák, hogy találkozott vele. Nikodémus fél. Fél társai véleményétől, akiknek biztosan nem fog tetszeni, hogy ő az új vallási mozgalom képviselőjével találkozik. Ugyanakkor Nikodémus nagyon bátor, mert félelmei ellenére sem mond le arról, hogy találkozzon Jézussal. Az újjászületésről beszélgetnek. Nikodémus a testi újjászületésre gondol, Jézus pedig a lelkire. Emiatt a beszélgetés elején kissé elbeszélnek egymás mellett, de aztán a gondolkodás új szintjére emeli az érdeklődő farizeust. Az idős írástudó olyan dolgokat hall a nála fiatalabb Jézustól, amiket korábban senki mástól nem hallott. A tapasztalt írástudó olyan gondolatokat hall az újjászületésről, amelyek megnyitják a szívét. A vallási kérdésekben tekintélynek számító Nikodémus alázatosan hallgatja Jézust, nem akarja fitogtatni saját tudását, hanem megnyílik az isteni igazságok felé. Több ez, mint kíváncsi érdeklődés. Ez már az igazság utáni szomjúság.
Sokan óvatosságból vagy félelemből, mások tudatlanságból vagy félreértésből távol tartják magukat Krisztustól. Pedig érdemes volna találkozniuk azzal, aki bárki számára tud újat mondani. Érdemes volna elbeszélgetniük azzal, aki lelki megújulást hoz mindenki számára.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus! Te légy az utunk, aki elvezetsz minket az Atyához! Te vezess minket a szegények és nélkülözők felé, hogy szereteted képviselői legyünk köztük. Te adj nekünk erőt hitünk megéléséhez, megőrzéséhez, megvallásához és átadásához! Adj nekünk lelkesedést, amikor rólad teszünk tanúságot a világban! Alázattal, engedelmességgel és hűséggel akarunk téged követni, aki az örök életre vezető út vagy számunkra és minden ember számára.
Horváth István Sándor (Ph 88)
