Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Mt 11,28-30
Elmélkedés
Az evangéliumokban bizonyos szövegek értelme és jelentősége akkor tárul fel, ha ismerjük azok ószövetségi előzményeit. Igaz ez többek között Jézusnak azokra a kijelentéseire is, amelyeket a mai napon olvasunk. Az ószövetségi írások két fontos témáját találjuk itt, az egyiket Izajás prófétától, a másikat pedig a Siralmak könyvéből.
Izajás Isten szenvedő szolgájáról a Messiásról így jövendölt: „Isten, az Úr megadta a nyelvet, a tanítványok nyelvét. Hogy megfelelhessek a fáradtaknak, maga adja ajkamra a szót. Reggelenként ő teszi figyelmessé fülemet, hogy rá hallgassak, mint a tanítványok” (Iz 50,4). Illetve ezt is mondja: „Ti szomjazók, gyertek a vizekre mind, és bár nincsen pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát és egyetek, vegyetek pénz nélkül bort és tejet” (Iz 55,1). Ezek a szövegek jelen voltak és elevenen éltek az emberek emlékében. Olyanok voltak, mint a gyerekkorunk dalai. Amikor halljuk őket, régi emlékek jutnak eszünkbe. Most Jézustól hallják: „Jöjjetek hozzám mindnyájan!” Sirák fia könyvében ezt olvassuk az isteni bölcsességről: „Hajtsátok nyakatokat az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik őt keresik” (Sir 51,26).
Jézus szavai jó emlékeket ébresztenek fel az emberekben, akik szívükben azt érzik, annak örvendeznek, hogy Jézus személyében eljött a messiás, a Megváltó. Jézus tehát reménnyé változtatja át az ő emlékezésüket. A hallgatóság megérti, hogy Jézusban az alázatos és szelíd Messiás jött el a világba.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mindenható Istenünk! Jézus Krisztus a te országod, az Isten országa örömhírét hirdette. Gyógyulást hozott a betegeknek és szabadulást mindazoknak, akiket fogva tart a bűn és a gyengeség. Világosságot hozott azoknak, akik elvakultan, önmagukba zárkózva élnek. Add, hogy életünkön változtatni tudjunk. Add, hogy ne öntelten éljünk, hanem figyeljünk mindig Jézusra, aki botránykő azoknak, akik nem fogadják el, de az élet teljessége azoknak, akik befogadják őt szívükbe.
Horváth István Sándor (Ph 88)
