Jézus szombatonként a zsinagógában tanított. Volt ott egy asszony, akit a betegség lelke már tizennyolc éve hatalmában tartott. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, magához hívta, és így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál betegségedtől.” Közben rátette a kezét. Az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. A zsinagóga elöljárója méltatlankodott azért, hogy Jézus szombaton gyógyított, és a sokasághoz fordult: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Jézus feléje fordult, és megfelelt neki: „Képmutatók! Van-e köztetek egy is, aki nem oldja el a jászoltól ökrét vagy szamarát szombati napon, hogy megitassa? Ábrahámnak ezt a lányát pedig a sátán tartotta megkötözve immár tizennyolc éve. Nem kellett-e őt feloldani kötelékétől akár szombaton is?” Ellenfelei e szavakra szégyenükben elpirultak. A nép pedig örvendezett, hogy Jézus ilyen csodát művelt.
Lk 13,10-17
Elmélkedés
Szent Lukács evangélista nem jelöli meg, hogy melyik városban történt az a csoda, amelyről a mai napon olvasunk az evangéliumban. Azt viszont hangsúlyozza, hogy a gyógyítás szombati napon történt, a nyugalom napján, amikor nem szabadott semmiféle munkát végezni. A zsinagóga elöljárója Jézus gyógyító tevékenységét munkának minősítette, ezért nemtetszését fejezte ki. Érdekes, hogy nem meri véleményét Jézusnak elmondani, méltatlankodását inkább az előbb még beteg, de mostanra már meggyógyult asszonynak mondja: „Hat napotok van a munkára. Akkor jöjjetek gyógyulást keresni, ne szombaton!” Merev törvényértelmezése, az előírásokhoz való szigorú ragaszkodása egyértelműen a szívtelenség jele.
Jézus magatartása ennek éppen az ellentéte. Megsajnálja az asszonyt, aki hosszú ideje, tizennyolc éve görnyedt, nem tud felegyenesedni. Együttérzése cselekvésre indítja az Urat, megkönyörül az asszonyon, meggyógyítja őt. Hasonló esetekben általában a beteg siet Jézushoz, hogy gyógyulását kérje, de itt nincs erről szó, hanem Jézus látja meg a beteg asszonyt és hívja őt magához. Más csodáknál Jézus beszélget a gyógyítás előtt és a gyógyulni vágyó személy kifejezi hitét, de itt nincs szó ilyesmiről. Egyértelműen Jézus a kezdeményező. Ő az, aki gyógyítani akar, hogy megmutassa az isteni könyörületet.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! A te hívásodra vállalkozunk az igehirdetés feladatára, amelyet mindenkor a te nevedben szeretnénk végezni. Bátoríts bennünket, hogy akkor is folytassuk szolgálatunkat, ha az eredmény csekély. Ha hűséggel teljesítjük kötelességünket, nincs okunk félelemre, mert isteni közreműködésed eredményt hoz, gyümölcsöt fakaszt. Légy velünk és kísérjen minket áldásod, hogy az evangélium igazságának hirdetése által növekedjék az Isten országa! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
Horváth István Sándor (Ph 88)
