Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a tömeg miatt nem tudtak bejutni hozzá. Ekkor jelentették neki: „Anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Ő azonban így válaszolt: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!”
Lk 8,19-21
Elmélkedés
A mai rövid evangéliumi jelenetben Jézushoz érkezik édesanyja és rokonsága. Az eredeti görög szövegben Lukács „testvéreket” említ. A szentírástudósok véleménye szerint ez unokatestvéreket jelent. Érkezésük oka itt ugyan nincs pontosan megjelölve, de Márk evangéliumának párhuzamos helyén az szerepel, hogy meglehetősen nyugtalanító hírek kezdtek terjedni Jézus személyével kapcsolatban, tudniillik, hogy „megháborodott” (Mk 3,21). Mária és a rokonok azért érkeznek tehát Názáretből, hogy hazavigyék Jézust, mert az egész családra rossz fényt vet, ha tovább terjednének családtagjukról a rossz hírek. Érkezésükről Jézus közvetve szerez tudomást, mert olyannyira sokan veszik körül a házat, ahol tartózkodik, hogy nem jutnak a közelébe. Jelen esetben a tömeg Jézus tanítására kíváncsi, más esetekben a betegeket viszik hozzá nagy számban a gyógyulás reményében.
Jövetelükről értesülve az Úr kissé furcsa kijelentést tesz: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!” Nem megtagadni akarja családját, inkább kiszélesíti annak körét mindazokra, akik nyitott szívvel hallgatják tanítását és készek annak megvalósítására.
Akkor mondhatom magamat Jézus barátjának, testvérének, ha én is azzal a szándékkal hallgatom evangéliumát, hogy megvalósítom azt életemben.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! A te követésed azt jelenti, el kell fogadnunk, a mennyei Atya akaratát, hogy szenvedéseddel és haláloddal válts meg minket. Félretesszük emberi gondolatainkat és elképzeléseinket, hogy megérthessük Isten szándékait és az ő akaratát tudjuk teljesíteni, miként te is neki engedelmeskedtél mindenben. A te életed feláldozása a szeretet legnagyobb kifejezése. Segíts minket, hogy életünkkel mi is Isten dicsőségét és embertársaink javát szolgáljuk! Keresztjeink és szenvedéseink által vezess minket a mennyei Atyához!
Horváth István Sándor (Ph 88)