A hegyi beszédben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.”
Mt 5,17-19
Elmélkedés
A mózesi törvény az ószövetségi választott nép kapcsolatát szabályozta Istennel. Évszázadokon keresztül e parancsok megtartása jelentette az Isten népéhez való tartozást. Értelemszerű, hogy Jézus nem akarja ezt a biztos alapot eltörölni, hanem tökéletessé szeretné tenni. Ezért figyelmeztet a törvények hűséges megtartására és tanítására a mai evangélium szerint.
A parancsolatokhoz való hűség az Isten iránti szeretetünk és engedelmességünk jele. Ha belátjuk, hogy Isten szeretetből adja nekünk az örök életre vezető parancsait és észrevesszük, hogy sosem kényszerít bennünket törvényeinek megtartására, hanem mindig szabad akarattal választhatunk, akkor könnyebb lehet az engedelmesség.
Isten törvényeinek elutasítása ugyanis abból fakad, hogy egyesek teljes mértékben függetleníteni akarják magukat az isteni szeretettől, s úgy vélik, hogy csupán emberi erejükből képesek a szeretet gyakorlására. Ez valójában önzést jelent. Isten, aki maga a szeretet, mutatja meg nekünk a szeretet gyakorlásának helyes útját, amelyen a parancsolatok útjelző táblaként mutatják a helyes irányt. Ezek nélkül letérnénk emberi életünk és hivatásunk útjáról, amely nem más, mint Isten szeretetének megismerése és viszonzása az örök élet reményében. Az isten törvényeinek való engedelmesség biztosítja számunkra az üdvösséget.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Jézusom, vezess engem a te utadon. Ne engedjem el soha a te kezedet. A te kegyelmed éltessen engem. A te szereteted lakjék bennem. A te tisztaságod költözzék belém. Ne a test legyen a szemem előtt, hanem a lélek. Ne a jelen, hanem az örök élet. Ne csak másoknak, de magamnak is szívből megbocsássak. Mindig és mindenért, neked hálát adni tudjak, és ha választanom kell kettőnk között Jézusom, mindig csak te és sohasem én legyek az első!
Horváth István Sándor (Ph 88)
