Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”
Jn 15,18-21
Elmélkedés
Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus arra is igyekezett felkészíteni apostolait, hogy nem fognak mindenkitől szeretetet kapni. Ez a figyelmeztetése azonban nem csak nekik, hanem azoknak is szól, akik a későbbi időkben követésére vállalkoznak. Krisztus tanítványainak minden korban fel kell arra készülniük, hogy életvitelük nem mindenben felel meg a társadalmi elvárásoknak és szokásoknak. Egy olyan világban, amelyben az egyének vagy csoportok önző érdekei határozzák meg az emberi kapcsolatokat és tevékenységeket, a keresztényeknek arra kell törekedniük, hogy a keresztre feszített Megváltó szeretetét sugározzák mindenki felé. A keresztényeknek életükkel, szolgálatukkal kell bizonyítani azt, hogy az önzés és az anyagi javak halmozása nem visz sehová, hanem áldozatok árán lehet csak építeni, fejleszteni egy közösséget, egy társadalmat. Mindez természetesen nem csak a krisztusi értékrend felvállalását és határozott képviseletét jelenti, hanem küzdelmet is azokkal, akik nem a szeretet törvényét tartják életük legfőbb mozgatórugójának.
Krisztus arra hív minket, keresztényeket, hogy őt képviseljük a világban, s ehhez a tanúságtételhez meg is adja számunkra a szükséges lelki erőt. Az ellenségeskedést tehát viseljük türelemmel, bízva abban, hogy a szeretet képes minden rosszat legyőzni.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk! Te türelmesen és alázatosan viselted az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait is. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád! Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz!
Horváth István Sándor (Ph 88)
