Az apostolok kiválasztása után Jézus lejött a hegyről, tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt: „Boldogok vagytok, ti, szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jutalmul bőségben lesz részetek.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok nevetésre fordul.
Boldogok vagytok, ha gyűlölnek titeket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot emlegetik az Emberfia miatt. Örüljetek, ha majd ez bekövetkezik, és ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben. Atyáik is így bántak a prófétákkal.
De jaj nektek, gazdagok, mert már megkaptátok vigasztalástokat.
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek, mert sírni és jajgatni fogtok!
Jaj nektek, ha az emberek hízelegnek nektek! Hisz atyáik is így tettek a hamis prófétákkal.”
Lk 6,20-26
Elmélkedés
Tapasztalatból tudjuk, hogy nem kerülhetjük el a betegséget, a fájdalmat, a szenvedést és a halált. Egyetlen ember sem térhet ki ezek elől. A kérdés csak az, hogy miként fogadjuk ezeket? Beletörődve abba, amin úgysem tudunk változtatni? Vagy hittel tekintünk rájuk, mint olyan dolgokra, amelyek által egy magasabb lelki szintre juthatunk?
Amikor Jézus a boldogságok útjáról beszél tanítványainak, akkor olyan dolgokat említ, amiket a legszívesebben elkerülnénk. A szegénységet, az éhezést, a sírást. Továbbá a mások részéről felénk áradó gyűlöletet és rágalmakat. Miért lennénk ezektől boldogok? Jézus úgy beszél ezekről az emberi tapasztalatokról, élményekről, mint amelyek fordulatot hoznak az életbe. Az éhség bővelkedésre, a sírás nevetésre fordul. Ha azt szeretnénk, hogy szívünk megteljen örömmel és boldogsággal, akkor ki kell ürítenünk szívünket, hogy Isten tudja azt betölteni. Betölteni az ő lelki ajándékaival és kegyelmével, de legfőképpen önmagával. Az igazi boldogság csak Istenben válhat teljessé. Az igazi boldogságot egyedül az érezheti, akinek szívét Isten szeretete tölti be. A lelki szegények egyedüli gazdagsága, tulajdona Isten. A lélek éhségét egyedül Isten szava tudja csillapítani. A szomorúság, a bánat, a gyász idején egyedül Isten tudja megvigasztalni az embert.
Senki nem élhet boldogság nélkül. A boldogságot pedig Isten adja.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Uram, add, hogy elvethessem a szívekbe a te igéid csíráit. Mindannyiunkat örök életre hívsz. Rajtam múlik, hogy hány szívben fogan meg szavad életem példája által. Küldj munkásként földjeidre. Add meg a kellő bátorságot, mert ha csak egy is a legkisebbek közül meghallja szavad, ha csak egy szívben jó talajra talál a mag általam, az az örök élet forrása lehet! Tégy engem is jó talajjá, hogy állandó kapcsolatban lehessek veled, hogy gyökeret verjen bennem szent jelenléted.
Horváth István Sándor (Ph 88)
